Munkanélküli segély 2020, ki, mikor és hogyan igényelhet munkanélküli segélyt 2020-ban?

Ki kaphat munkanélküli segélyt 2020-ban? Hogyan, hol és mikor lehet igényelni a munkanélküli segélyt? Mennyi a munkanélküli segély összege, mitől függ annak nagysága? Álláskeresési ellátásban csak álláskereső részesülhet. Az álláskereső a munkaviszonyban töltött időtartam, az egyéni, illetőleg társas vállalkozó a vállalkozói tevékenysége alatti járulékfizetési kötelezettségével szerezhet jogosultságot az álláskeresési járadékra – olvahatjuk a Kormányablak hivatalos oldalán.

Az ellátás megállapítása a kérelem beadásával kezdődik. Az uniós munkavállalók ( az EU/EGT tagállami munkaviszonnyal rendelkező álláskereső ) esetében is a kérelem beadásával kezdődik az eljárás. Amennyiben az ügyfél valamennyi jogosultsági feltételnek megfelel, úgy álláskeresési ellátást (köznyelvi nevén munkanélküli segélyt) – álláskeresési járadékot vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyt – állapítanak meg a részére.

Ki jogosult az ellátásra?

Ki minősül álláskeresőnek?: Azok a természetes személyek, aki álláskeresési ellátás iránti kérelmet nyújtanak be, és álláskeresési járadékra lesznek jogosultak. Álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes járási hivatallal együttműködik, és akit az illetékes járási hivatal álláskeresőként nyilvántart. Az ügyfélnek a fent felsorolt összes feltételnek egyidejűleg kell megfelelnie. Ha az összes feltétel közül bármelyik nem teljesül, az ügyfél nem minősül álláskeresőnek.

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki:

– álláskereső

– munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
– az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább háromszázhatvan nap jogosultsági idővel rendelkezzen. Jogosultsági időt munkaviszonnyal, illetve egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység folytatásával lehet szerezni, feltéve ez utóbbi esetben, hogy az álláskereső vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Kizáró okok:

Lehetőség van elektronikus ügyindításra, de az ügyintéző által megadott időpontban szükség van a személyes megjelenésre. Az álláskeresők ellátásával kapcsolatos eljárás során az ügyfélnek személyesen kell eljárnia.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelem benyújtását megelőző 3 évben szerzett jogosultsági idők, az álláskeresővé válást megelőző 4 naptári negyedévben elért járulékalapok, tartási kötelezettségek, bankszámla adatok, adóazonosító jel.

Milyen hatósághoz kell fordulni?

Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala.

Uniós munkavállalók esetében Magyarország akkor válik joghatósággal bíró tagállammá, ha egy magyar vagy EGT állampolgár magyar munkaviszony alapján, Magyarországon válik álláskeresővé. Kivétel, aki magyar lakcím kártyájukat a külföldi munkavégzés alatt is folyamatosan megtartják.

Hogy számítják ki az álláskeresési járadék időtartamát?

Az álláskeresővé válást megelőző 3 évben szerzett jogosultsági idők figyelembe vételével. 10 nap jogosító idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

Hogy számítják ki az álláskereséi járadék összegét?

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék alapjahavi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor járadék számításának alapja a fentiek szerint [1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról  26. § (1) és (3)-(4) szerint] számított összeg 60%-a.

Forrás: https://profitline.hu/Munkanelkuli-segely-2020-ki-mikor-es-hogyan-igenyelhet-munkanelkuli-segelyt-2020-ban-398515